Szívemhez bújtál egykor, örökre ott maradtál,Mint ereimben a vér, lelkemnek életet adtál.Szememmel, szívemmel látlak tisztán, élesen,A legnagyobb szürkeségben is pompázón, fényesen.
Feledni lehet e tündöklő lényed,Halványodik e valaha ragyogó szépséged.A választ meghozza majd az idő, a nagy…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
