Jákob lajtorjája leereszkedett,
Eldöntheted hol van fenn és lent.
Égbe jutsz, vagy mélybe zuhansz,
Bejáratot találsz, esetleg kiutat.

A hágcsón maga a paradicsom száll le közénk,
Indája súlyos árnyékként magasodik fölénk.
Út innen csak egy irányba vezet,
Az kerül e pokolba ki vétkezett(?)

Munkáddal a mammont szolgálod,
S próbálod elfogadni e világot,
Miközben egyformára téped a virágot.

Egyen köpenyes sorsok gyártanak egyen fürtöket,
Egyen pók egyen sorok közt egyen hálót szövöget.
Még tíz sor és megvan a napi adag,
Még néhány tonna és esélyed marad

Megtartani magad választotta poklod,
Áltatni magad, lehetne rosszabb is sorsod.
Pénteki fizetés, ingyen sör, mi kell még,
Közben észre sem veszed ez maga a vég.

Vagy mégsem, inkább körkörös mozgás,
Se leje, se vége, örökös sodrás,
Melynek véget csak egyféleképp lehet,
Ha elvágod magad alól a kötelet.