Csigakoma

Voltam sok minden, többek közt robot,
Feledném, de emléke meg nem kopott.
IBM, három betű, s minden mit rejtenek,
Adathordozót létrehozó arctalan gépemberek.

Közéjük álltam én is, jobb híján, kényszerből,
A sor mellett állva testem elvált a lélektől.
Adat lettem, része a százaléknak,
Fogaskereke egy másik valóságnak.

Nem számított más csak mennyiség, minőség,
Ki többet, jobban termelt azé volt a dicsóség.
Teltek múltak percek, órák, napok,
Volt idő mikor nem láttuk a napot.

Reggel este szolgáltuk a bájtok istenét,
Közben nem kerestük az élet értelmét.
Kezünk nyomán számtalan winchester született,
Így tágítottuk a végtelen szájber teret.

Kilenc hónap volt, pokoli nehéz szülés,
Talán akkor kezdődött nálam az őszülés.
Mire megvénüétem volna, jött a megoldás,
Újabb munkahely, egy másik (töltő)állomás.