Hiszek a piskótatekercsben,
A rafinált egyszerúségben.
Benne van a felgöngyölt végtelen,
Túlmutat megannyi racionális képleten.

Bensőjében megbúvik a kajszi íze,
A nap méltóságát sugározza színe.
Nem bonyolult, mégis sokan elvétik,
Társai közül nem a leggyakrabban kérik.

Mégis túlmutat korokon, divatokon,
Napok múlva is jól mutat a polcokon.
Némi porcukor ápol, s eltakar,
Legfeljebb a száraz morzsa zavar.

Ha friss, s a lekvár is ízletes,
Az eredmény máris több, mint ígéretes.
Kész főnyeremény, megtestesült csoda,
jézus félrenézett, ezért nem az utolsó vacsora.