Csak egy sziget, mire vágyom,
Valahol túl minden határon.
Nincs ott semmi és senki,
Elég gondolatban megjelenni.
Egy sziget, mitől elviselhetőbb az élet,
Hol szabadon szárnyalhat a megszürkített lélek.
Mindenkinek jár 15 perc e falatnyi földön,
Mikor, hogyan, erről mindenki szabadon dönt.
Tudja, akarja e egyáltalán,
Ez önmagában is nagy talány.
Tudva akarni, akarva tudni,
Vakarózni csak, vagy célba jutni.
A tét kicsi, csupán az életünk,
Lesz e emléke, hogy valaha léteztünk.
A kettős spirálnál van e bonyolultabb elemünk,
Lesz e még időnk valami bizsergetőt éreznünk.
915. Sziget
2016.08.25. 13:48 neagle
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr7011651536
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
