Esküszöm - ki tudja meddig,
Bár véglegesnek hittem eddig.
Megfogadtam Isten s ember előtt,
Egy életre választottam ki őt.
Jóban rosszban, örökkön örökké,
Míg ránk nem köszönt az öröklét.
Isten egybe, mi szét,
Éppen ez benne a szép.
Fogadtunk egymásnak örökös hűséget,
De ha úgy adódik az Isten félre nézhet.
Nyitva van a kiskapu kimehet akárki,
Az Úr engedelmével el lehet válni.
Vele megelégszem, de mi van ha mégsem?
Tárgytalanná válhat szent esküvésem?
Talán igen, talán nem
De rajta van az ámen.
Ami kicsúszott az kinn is marad,
Égre Földre kiáltott szavak.
Vele megelégszem - súlyos igéret,
Csak egy életet kell így leélned.
233 - Vele megelégszem
2011.08.27. 16:17 neagle
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr33184085
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2011.08.29. 21:37:26
Most mondták, hogy ez a református eskü szövege. Ha jól tudom, ők "lazábbak" ilyen holtodiglan-holtomiglan téren, vagy legalábbis "polgáriasabb" a moráljuk? Ilyesmit vélek kicsengeni e versből, vagy tévedek?
csigakoma 2011.08.30. 17:11:56
Telitalálat! Egy református esküvőn voltam és ott ragadott meg ez a mondat az esküből. Bármily hihetetlen ők is esküt tesznek de ez alól van kibúvó. Az esküvő után beszélgettem a lelkésszel erről a számomra furcsa helyzetről és érdekes volt, hogy nem volt meggyőző. Nem igazán tudnak mit kezdeni a helyzettel, befolyásuk nincs csak a véleményüket mondhatják el. Ez a dolog foglalkoztatott és ezért adtam a címet.
