Csak a ma, csak a most,
Nem álmodok, nem mozdulok.
Újabb átkínlódott éjszaka,
A nyomor mindenen átütő szaga.
Lefekszem, fölkelek, vizelek,
Nem maradt másom csak ingerek,
Nincs pénzem, és nincs hitelem
Sem kocsmában, sem bankban,
Csak adat vagyok egy halmazban.
Megszánnak, vagy utálnak,
Vendégségbe nem hívnának.
Minden nap egy kihívás,
Nincs másom csak kifogás
Nem félek és nem remélek,
Okom nincs rá, mégis élek.
448 - Jelenkór
2013.01.10. 18:20 neagle
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr865010664
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
neagle 2013.01.10. 18:24:26
Ez jól sikerült, tetszik!
ynakras 2013.01.11. 20:01:50
Egyszer beleolvastam a Fedél Nélkül c. újságba, nagyon jó versek voltak benne. Ez is megállná a helyét benne.