Tükör által homályosan látunk és látszunk,Néha észre sem vesszük, mégis csak játszunk.Játsszuk, hogy élünk, érzünk, remélünk,Közben legbelül titokban folyton félünk.Félünk a magánytól, félünk a mástól,Nem adunk és nem kérünk egymástól.Ránk rakódott rétegek…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
