Szájából régen kiesett az olajág,
El is felejtette, miért volt odaát.
Jelkép volt valaha, pedig nem kért belőle,
Ma már csak a gyerekek szaladnak előle.
Tűrte a régit, elfogadta az újat,
Nem hánytorgatja föl senkinek a múltat.
Felvonulásra nem kell, postásnak öreg,
Nem tapsolja meg a kirendelt tömeg.
Szabadság van, de nincs béke,
Galambot sem engednek az égre.
Marad a tétlen, unalmas várakozás,
A múlt utáni bizonytalan vágyakozás.
640. Béke-galamb
2014.04.09. 22:22 neagle
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr236003591
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
