Nem akart mást, csak játszani,
Nem akart soha fontosnak látszani.
Ismerték sokan, széles volt az út,
Elkísérték rajongók, s a kalandos múlt.

Sokfelé járt, bár csak a színpadot látta,
Korlátok nélkül mindig ugyanazt az utat járta.
Nem harcolt, nem lázadt, muzsikája lustán áradt,
Nem sietett, így nem is volt sosem fáradt.

Volt gyerek tucatnál több, mind más anyától,
Nem volt mentes élete sok nyavajától.
Ezek a száraz, szikár tények,
Nem ettől gyulladnak ki szemekben a fények.

A színpadon tudott valamit, ő vagy gitárja,
Mellyel lazán fütyült erre a világra.