Fények és lények
Ágyamba férnek,
Álmomba térnek.
Hívatlanul érkeznek, s addig maradnak,
Míg a felkelő nap véget vet a hajnalnak.
Amelyik akar, ott hagyja emlékét,
A többinek hiába keresem elejét, végét.
Nem törődöm velük, igaz ők sem velem,
Reggelente helyettük golyóim rendezgetem
Alsómban, hisz nem mindegy a dolgok állása,
Folytatom a reggelt szabadon, lóbálva.
844. Álomvizsga
2016.01.13. 19:31 neagle
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr68269296
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
