Ránk ragad akarva, akaratlan,Szokássá válva szinte levakarhatatlan.Követ minket bárhová is megyünk,Ismeri minden parányi lélegzetünk.
Menekülni sem akarunk feltétlen tőlük,Sokszor táplálkozunk is belőlük.Összetartanak minket a nehéz időkben,Viszonyunk velük szinte felhőtlen.
Mitől rossz és kinek,…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
