Zárt ajtók mögött nyíló szabadság,
Néhány emeletig tartó boldogság.
Nem kell hozzá más, csak a magány,
Az se baj, ha nem vagy túl vagány.
Szabad nyelvet öltve ugrálni,
Mindkét kézzel egyszerre fikázni.
Szabad hátsónk bátran megvakarni,
Ujjainkat egyenként megszagolni.
Mindent lehet, semmi sem trágár,
Mindig csak addig, míg a lift megáll.
Aztán jön a beilleszkedés,
Csak komolyan, semmi nevetés.
De ott a tudat, hogy mindez megismételhető,
A lift rejtekében minden bevethető.
Miközben számoljuk hány emelet van hátra,
Fütyülhetünk bátran az egész világra.
