Testet öltött vágyak tétova tánca,
Beteljesületlen szerelmek szűz násza.
Mi volt előbb a vágy vagy a szerelem,
Mi fontosabb a kéj vagy a gyötrelem
Nem tudjuk, s talán lényegtelen,
De vágy nélkül az élet értelmetlen,
S lélek nélkül az anyag élettelen.
Ma este alakba gyúrodott az amorf szellem,
Dimenziókba szorult az éteri szerelem.
Álarc mögött is fedetlen orcával,
Tökéletlenül csodálatos formával.
Egyetlen éj, egyetlen mámorító éj,
Amikor felhabzik, s mindent elborít a kéj.
Aztán kialszik mint egy tűzokádó vulkán,
S már csak a két szerelmes mereng a múltján.
303 - Szellemes anyag
2012.02.05. 19:17 neagle
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr624068500
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2012.02.09. 22:08:43
Hasonló dolgokat írtam én is, kissé zavaros, de milyen más legyen? Habzó, kerge, mint a szökőkút, nem ismételi magát, de e vers néha mintha túllépné határát és egy egy pillanatra homokozóvá alakulna.
csigakoma 2012.02.10. 17:23:00
Ilyen cizellált fikázást még nem kaptam. Tetszik.
A vers egyébként elég szar.
De legalább nem volt koncepcióm.
A vers egyébként elég szar.
De legalább nem volt koncepcióm.