A hős ki csak népének élt.
Ki egykor sok nőtől remélt
Szerelmet, s adott kapott eleget,
Nem csak a szívénél érzett meleget.
Lenin apánk, tán nem csak áttételesen,
Elvtársnők suttogták párnájukba könnyesen
Nevét, s engedték magukba a szent igét,
Fogadták be a kommunisták élő hitét.
Nagy kujon volt az öreg, szakálla mögött ott bújkált a kéj,
Sokszor tartott szemináriumot ha leszállt a volgai éj.
Tanítása termékeny talajra hullott,
Az eszme bukása nem rajta múlott.
344 - Mégsem szifiliszben halt meg Lenin.
2012.05.12. 09:30 neagle
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr424503754
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2012.05.13. 16:57:43
Tetszik, hogy a 3. sorokban átlóg a 2. sorok gondolati vége, de a 3. verszakban ez már nincs meg (bár meglehetne). Nem tudom szándékos szerkesztési elv, mindenestre szeretném hinni, hogy az.
csigakoma 2012.05.13. 17:57:18
Hát ha szeretnéd, akkor hidd. Könnyed játéknak gondoltam, nem volt előre kitervelt. Annyi azonban igaz, hogy mivel a 3. versszak az utolsó, azt le akartam zárni és a sorátlépéssel nehéz lett volna.
