Négy agg kan fickándozik a vízben mint a csikó,
Bár nő már a prosztata, de megvan még a libidó.
Száll a labda éppúgy, mint annak idején,
Öregszik, de azért feszít még a négy legény.

Nő nincs körülöttünk, a történelem ismétli önmagát,
Megidézzük hát közénk a bájos animátor alakját.
Esélyünk nincs nála, bár nem is keressük,
Felsejlő ábrándunk inkább csak nevetjük.

Kijövünk a vízből s lerázzuk álmaink,
Megszületésük előtt elillanó vágyaink.
Megint elmaradtak a fékezhetetlen orgiák,
Maradtak helyette a ránk jellemző teóriák.

Másnap folytattuk utunk, Petra szellemével,
Új céllal, révbe érni fel nem használt fékkel.
Ha ezt látná biztos büszke lenne ránk,
Vagy csodálkozna, honnan lett ennyi apám?