Bal lábat a jobb után,
Itt döglök meg az utcán.
Békés sétának indult hazafelé,
Egyszerre a mennykő csapott belém.
Békeidőben 10 perc könnyű menet,
A becsapódásig hittem, mindent lehet.
Ekkor belém állt a nyavalya,
Megdőltem mint a vízparti fa.
Derék dolog, hallottam párszor életem során,
Új értelmet nyert minden egy szerda délután,
Megbékélnék a gondolattal, csak ne mennék furán.
564. Valami nyilall
2013.10.14. 09:30 neagle
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr235567591
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
