Ablak mellett elfutó fák,
Néma út, szélén senki sem áll.
Egy óra, egy nap, vagy az örökkévalóság,
Az idő telik, mégsem fogy- a többi apróság.

Fölénk hajló árnyékok közt les ránk a nap,
A külvilág zaját elnyomja a motorhang.
Lágyan duruzsol a Skoda S 100,
A csillagos ég, s a 90 a határ.

Már csak néhány kanyar, s megérkezünk,
A választ tudjuk jól, mégis kérdezünk,
Ráérősen megyünk, csikorgósan fékezünk.

Markaz, Szentes, Nagybátony, Gyékényes,
Gyakori céljaink, emlékük már képlékeny.
Egy volt az út, bár más volt a cél,
Állva múlt az idő, míg az ember odaért.

A cél változott, az utazás maradt,
Az idő telt, közben mégsem haladt.
Valami változott, s folyton változik,
Valaki érkezik és valaki olykor távozik.