Viharra várnak a fák,
A meg nem jött nyarat siratják.
Még minden csöndes, tiszta,
Ha szétrobban, többé nem tér vissza.
Ami előtte van többé már nem érdekes,
Az utána következőre gondolni, nem érdemes.
Kitörni készül, vadul, féktelenül,
Cél nélkül, szabadon, végtelenül.
Aztán vége lesz, hirtelen, élesen,
Újra megszámlálható lesz a végtelen.
A csönd hangjait elfojtja az élet,
Új életre kel a hálni járó lélek.
697. Valami készül
2014.09.09. 21:31 neagle
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr496684425
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
