Ez fájt, megint bevertem,
Ezért ülök most leverten.
Megfogadtam pedig, nem lesz több alkalom,
Nem lételemem nekem a fájdalom.
Inkább beállok a sorba, hogy puhára essek,
A kockázat nélküli lét bennem ölt majd testet.
Óvatos duhaj leszek, csak semmi kapkodás,
Már nekem is unalmas az örökös nyafogás.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
