Antoine s Desire csak nyűvik tovább,
Lábukról nem mossák le az út porát.
Egyenesen görbe, kicsit kacskaringós,
A csípőt csak úgy szeretik ha ringós.
El nem feledett nők, el nem temetett emlékek,
Fekete fehér albumban csupa rubinpiros képek.
Egy tangó, mely a combunkba mart,
Egy nőszirom mely az egekbe hajt.
Kéz a poháron szem a távolban,
Csak csend szólít meg hajnalban.
Ketten az úton mégis egyedül,
Csak a dal mely sohasem csendesül.
361 - Elnyűhetetlen cipő
2012.06.20. 16:43 neagle
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr184600970
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
