Adva volt egy labor tele kémiával,
Adva volt egy osztály néhány diákkal,
Kik dacoltak ionos kötéssel, szabállyal.

Egy kémcsőnyi értetlenség, pipettányi lázadás
Lombikba zárt meg nem értett azonosítatlan vágy.
Elemezték, boncolgatták, eredőjét kutatták,
Mi élveztük s az okok keresését rájuk hagytuk.

Néhány furcsa kamasz kit összehozott a véletlen,
Meg a számtalan elutasított felvételi kérelem.
Ki matróz akart lenni, ki kiégett zenész,
Csak néhányunk álmaiban szerepelt a vegyész.

Ahogy összehordott, szét is fújt az élet,
Azóta talán nem csak be nem váltott ígéret
Vagyunk, s  nem tökéletes de maga az élet,
Egyszeri, bizonyítatlan de sikeres kísérlet.