Jött egyenszínű öltönyében,
Turkálni agyam bensőjében.
Mit mikor hogyan miért mondtam tettem
A legapróbb dolgot el nem feledhettem.

Belém bújt leszívott, vádolt vádak nélkül,
Helyettem írt egy nyilatkozatot végül.
Alá kellet (volna) írnom, de én elolvastam,
Számomra új tényekkel találkoztam.

Szóltam, s ő kihúzta őket aztán,
De nem értette mért keserű a szám.
Nem történt semmi, mondta, biztosan  tévedett,
Csak annyi történt, hogy előre megírta az ítéletet.

Tisztáztunk mindent, kezet ráztunk,
Aztán egymástól mihamarabb elváltunk.
Tiszta maradtam, mégis piszkos lettem,
Kezem szívem ökölben, meg nem üthettem.