Ennyi van még hátra, aztán hátra dőlhetünk,
Megpihenünk s eldöntjük meddig is verselünk.
Mert folytatni kell, nincs megállás,
Pedig inkább átok már mint áldás.

121 és megvan az ezer,
Legördül vállunkról a teher.
Mégsem állhatunk meg, a shownak mennie kell,
Verselni kell, míg él az ember.

Nem mintha szeretném, de mit szeressek helyette,
A tehetség elkerül, a fene megette.
Írom hát tovább rossz és néha jó verseim,
Lesznek még talán említésre méltő perceim.