Életünk, sorsunk nem mi választottuk,
Olykor azt hisszük, magunk alakítjuk.
Máskor meg úgy, hogy készen kaptuk.
Predesztinálva vagyunk, a kérdés, hogy mire,
Van e eleve elrendelt mentség tetteinkre.
Üdvözültek jobbra, kárhozottak balra,
Luther apánk valahogy így gondolta.
Akkor minek erőlködjön az emberfia,
A búnről nem tehet, hitét nem ő akarta.
Legjobb a hitetlennek, övé a rácsodálkozás,
A végén dől el számára a bebocsáttatás.
Szabad akarat, vagy szolgalélek,
Ágoston és Luther a két véglet,
Választhat köztük szabadon a lélek.
931. Készen kapott sors
2016.11.04. 10:31 neagle
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr2711929345
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
