Keresztben, hosszában, hordják ma is sokan,
Csak magára kapja az ember, ha rohan.
Lehet lezser, vagy pászentos,
Furán álló, vagy szabályos.
Beszélhetnénk még a kis és nagykockás mintáról,
Vagy a pöttyös, csíkos keverése okozta hibáról.
Kinek számít, figyel a részletekre,
Kinek nem, csak áll ott elveszve.
Le a többség által hozott konvenciókkal,
Elő inkább az unalmas konfekcióval.
Eláll, simul, de ápol eltakar, ha kell,
Közben nincs rajtunk egy fölösleges teher.
