Megint hallgat az a kurva múzsa,
Másvalakit talált el a csókja.
Hallgatás, csönd, üres sorok,
Verseimnek egy időre leáldozott.

De a többiek miért hallgatnak,
Tán némaságot fogadtak?
Vagy csak lusták, amit szívből megértek,
A folytatás még csak nem is államérdek.

Akkor is muszáj, ébredni kell,
Szükséges ez a nem mindig édes teher.
Csinálni kell véget ér hát a kóma,
Nem várok többet a jó alkalomra.