A detektor mennyország kapuján is ott figyel,
Nem mindegy, a belépni vágyó magával mit cipel.
Nem juthat be, ki sokat próbál markolni,
A bejáratnál minden fölösleget le kell pakolni.
A poggyásznak el kell férnie parányi helyen,
Atomnál kisebb, léleknyi lehet a terjedelem.
Nem kell már semmi, lényegtelen a lényeges,
A nem lesz jó semmire világa így lesz tökéletes.
Nincs tárgy, nincs kötődés, nincs félelem,
Hol véget érnek a dimenziók, ott kezdődik a kegyelem.
A kapu nyitva, beléphet, ki komolyan akarja,
Ha a múltat bátran maga mögött hagyja.
Bízva az örök igazságban,
A mindenki számára fontos találkozásban.
A léleknyi részecskében, mit magaddal viszel,
Ha fontos és érdemes, veled együtt kegyelmet nyer.
