Kifogásnak ócska, igazságnak ijesztő,
Ki tudja miért, sosem a nyertes hozza elő.
Talán így van, talán nem, ami véget ér,
Az sajnos már csak puszta történelem.

Két út mindig akad, ha másnem, a kilépés joga,
Ki nem választ semmit, az több, mint ostoba.
Nem tehettem róla, nem tehettem róla,
Dallamos, de kissé elcsépelt a nóta.

Ártatlan balfékekkel van tele a világ,
Kezükben óvatosan virul a mákvirág.
Egyszer kellene végre bizonyítani az igazságot,
Ha csak egy választás van, annál jobbat a világ még nem látott.

Ha így van, akktor fölösleges minden alternatíva,
Az üdvözítő egy repít minket a purgatóeiumon túlra.
Addig is inkább próbáljunk legalább kettőből választani,
Nem biztos a siker, de jobb, mint vállunkat rándatni.