A régi szép idők, mikor még böcsülete volt a munkának,
Méltó törzsközönsége a kocsmáknak.
Megtalált az emberfia ott mindenféle szakit,
Ők építették fel a cucializmus falait.

Kőműves, ács, asztalos, festő, bádogos,
Csupa jó szakember, szemük a keverttől hályogos.
Karjuk, hangjuk acélos, szakmájuk mesterei,
Mindent megígértek, ha még egy kört fizettek nekik.

A pultnál történtek a csodák,
Épültek a kacsalábon forgó paloták.
A terv mindig tökéletes volt,
Bár a kivitelezésbe többnyire hiba csúszott.

Mégis megtörtént mindig minden, minek történnie kellett,
Mindenkinek annyi jutott, ahány rekesz Kőbányaira tellett.

Így épült világunk, mely nem volt tökéletes,
Azt hittük sokáig, a rendszer örökletes,
Aztán mégis bukott, mi talán sohasem létezett.

Új éra, s vele új szokások,
Keletkeztek másféle szopások.
Már nem kocsmában találta az ember a mesterit,
Ott volt helyette a Yellow Pages.

Mostanra már azok sincsenek,egy másik univerzumba léptek ,
Valahol, az Óperencián túl, boldogan élnek.
Legendák keringenek a ráérő mesterekről,
Kik olykor kegyesen leszállnak hozzánk a fellegekből.