Két napnyi szabadság, mikor mindent lehet,
Ilyenkor bármit - mi nem tilos - bárki megtehet.
Bogrács, grill, sör, pálinka, kóla, bláz,
Az arcokról leolvad minden ráégett máz.
A való élet helyett az igazi, mely szabad,
Akkor is, ha tudjuk, csak két napig tart.
Mindent akarunk, mindenre vágyunk,
A legtöbbtől mégis meghátrálunk.
Mégis az együtt töltött idő így kerek egész,
Az se baj, ha az ember csak gondolatban merész.
Így kerek a világ, s a mi életünk,
Addig jó, míg vágyainkban létezünk.
