Karkörzés előre, hátra, lassan és gyorsan,
Először csak röviden, aztán hosszan.
Törzsdöntés a fent említett irányba,
Kitartás, már csak pár perc van hátra.

Ne légy rest, figyeld csak Makk Marcit,
Hogyan hajtja egyre gyorsabban karjait.
Két keze, mint két motolla,
Felröpíti a felhőkön túlra.

Mint a legfürgébb helikopter szárnyal a magasba,
Egyenest fel, a csillagokba.
Aztán földre száll, könnyedén lazán,
Honnan a végtelen energia - talány.

Nem csupán ép testben ép lélek,
Miközben én épp csak élek.
Ő a magyar Atom Anti,
Semmilyen versenyben nem lehet lehagyni.

Korán kell, frissen fiatalosan,
Jéghideg cízben fürdik, ha nincs más, lavórban.
Mindig vidám, sohasem másnapos,
Mozgása cseppet sem darabos.

Mégis csak rohadjon meg Makk Marci,
Ennyi vitalitást nem lehet kibírni.
Minek ugrál állandóan, mint egy félkegyelmű,
Arcáról miért nem tűnik el a kibaszott derű?

Talán mert így akarja - egy fenét,
Jól kibabrált vele az ég.
Az örökmozgás, s az indoklatlan derű nem sajátja,
Csak egy idióta animátor két keze munkája.