Bő nadrág és mintás ing,
Gazdája lazán legyint,
Közben egy pöttyös szoknyás csípőre tekint.

Indulna is nyomban utána,
Ha épp nem kedvesére várna.
Sebaj, találkozunk mi még,
Lesz még kezeim között e fenék.

Már csak néhány pillantás, és kezdődik a buli,
Lesz tviszt és rongyláb, az egyszer tuti.
Egy utolsó pöccintés az elszívott blázról,
Egy pajkos ábránd a pöttyös szoknyás lányról,

Aztán gyerünk, csapassuk az estét,
Míg a séróból az izzadság kimossa a zselét.
Aztán jön az éjjel, mely bárhogy is véget érhet,
Mindegy az emberfia reggel mire ébred.