Képtelen tóti az ötödik dimenzió,
A materializálódott illúzió.
Ki oda belép, talál magának egy jobb világot,
Festett, préselt, kiszínezett virágot.

Friss, üde, és természetes minden,
Ott semmilyen hamiiság sohse sincsen.
Mélymagyar gazda szolgálja ki a liberális vevőt,
Képzelni sem lehet ennél ideálisabb jövőt.

Közben mindenki mosolyog, ott kering Leibniz szelleme,
Hisz ez a létező világok legjobb természetes helye.
Itt minden organikus, natúr, ízfokozók nélküli,
A tartósítószert, mint ördög a tömjént, mindenki kerüli.

A világnak teremtsünk még több Képtelen tótit,
Ahol nem számít, ha mindenki lódít.
Csak addig tartson a varázs, míg a piacot rójuk,
Hogy otthon csodákat zenghessünk róluk.