A hajdani cseh fejedelem, II. Boleszláv fia,
Fívére, tán mert irigy volt rá, ivartalanította.
Jaromirunk így lett off, bár versünk címékre nem ez volt az ok.
Hogy mi, az igazából lényegtelen,
A fontos, hogy a vers ne legyen rímtelen.
Szegény Jaromir nem tehet róla,
Hogy nevéből lett néhány méltatlan strófa.
A sörözőnek több köze van a dalhoz,
Mint a szerencsétlen sorsú lovaghoz.
Ermiasunk sem a herceg kínján kesergett,
Baja az volt, hogy az ivó túlságosan zengett.
Bezárva érezte magát jó Ermiasunk, s hiába a jó sör,
Nem érte el őt, az oly nagyon várt komló gyönyör.
Jaromir off? kérdése inkább költői volt,
De nem ő döntött, így becsületén nem eshet folt.
Ezért hát Hrabalnál kortyoljuk Francin kedvencét,
Remélem e hely elnyeri tetszését.
Ha nem, így járt az örök elégedetlen,
Kinek optimizmusa ennek ellenére töretlen.
