Málik az idő körülöttem,
Árnyékom elmarad mögöttem.
Jövőmre azt hiszem nem vágyom,
Jelenem valóságszagú álom.
Az óra közben valamit mutat,
Mindig csak időt, sosem utat.
Sürgetni nem lehet, nem is akarom,
A pakli utolsó lapját inkább letakarom.
Egyetlen dolog maradt nekem, a titok,
Megfejtés nem érdekel, tudni nem akarok,
Az emberek fárasztanak, én is fárasztok.
Múlik az idő, telik a pohár,
Nem akarom tudni hol a határ.
Így átlépni sem tudom, csak kikerülöm,
Ha máshová nem, magamon kívül kerülök.
555. Idő-utazás
2013.09.18. 21:52 neagle
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr755522975
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2013.09.25. 20:08:49
Jól megragadja azt a bizonytalanság érzetet, amit a sehovasetartozás korszaka okoz.