Csigakoma

Összejöttünk, hogy eltemessük,
Mehalt, még mielőtt megismertük.
Élt néhány évet, vagy meg sem született,
Eldönti majd a múlt,s a relatív emlékezet.

Eltemettük múltunk egy szilánkját,
De megtartottuk belül a szikráját.
Szabdságunk ott pihen a sírban,
Állunk mellette szépen sorban.

A szertartás után jött a vigasság,
Reméltük elérhető még a vigaszág.
Megbeszéltük, tíz év múlva próbát teszünk,
Meglátjuk hogy alakul akkor életünk.

Tíz év eltelt, jön az exhumáló buli,
Kiderül a sírból mit ásunk majd ki.
Tetszik, s kezdünk e valamit vele,
Vagy végleg bezárul az urna fedele.