Lustán csepergő izzadtságcseppek
Között az idő is csak szendereg,
Kétpont között legrövidebb a fekvő egyenes.
A semmi öröme ad hűsítő reményt,
Nem hűsít csak megnyugtat az éj.
A fű sem nő az árnyék is pihen,
A levél is csak álmában zizeg.
A múzsák hallgatnak,
A versíró is szenved,
Nekivág a feladatnak,
Mi nem szól csak a mennyiségnek.
795. Holtszezon
2015.07.30. 13:43 neagle
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr957665634
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
