Az én világom, mondják zárt és fura,
S hiába gondolom - nem mindig vagyok ura.
Meglehet, bár talán nem is mindig akarok,
Többnyire inkább magam, mint sokan vagyok.

Elég tág ez így is nekem,
Ha akarom, tovább bővíthetem,
Bár épp megfelel így nekem.

Lehet, belterjes így, nem elég nyitott,
A kívülállónak túl sok benne a titok.
Nem elég produktív, csak önmaga körül forog,
De pont leszarom, amíg elboldogulok.

Aki akar, s én is akrom,
Annak mindig adódik alkalom
Belépni apró világomba, részese lenni,
Nem is kell érte túl sokat tenni.

Elég pár szó, akár ki nem mondott,
Érzés, gondolat, mely utat kapott.
Nem kell semmi, elég a minden,
Nyiss be bátran, nincs áram a kilincsben.