Egy óra alatt történt több óra félreértése,
Ma már derúsen gondolok vissza a történetre.
A Nyugati pályaudvaron, az óra alatt,
Vártunk egymásra, s tapostuk a havat.
Az egyik végén én, ingerülten,
A másikon ő, a dühtől felhevülve.
Egy óra alatt vártam több órát,
Szidtam közben nem ismert nagyanyját.
Az idő, s a türelem elfogyott,
Elindultam, pokolba kívánva a napot.
Hideg lábbal, forró fejjel haladtam,
Ekkor a sokat szidott barátba botlottam.
Hát te? Kérdeztük mindketten egyszerre,
A másik bocsánat kérését remélve.
Én az óra alatt, mondtuk fennhangon a másiknak,
Ekkor jöttünk rá, a Nyugatinak két vége, és órája van.
811. Egy óra alatt
2015.08.31. 22:19 neagle
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr237749582
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2015.09.04. 19:58:43
Ez velem történt meg kb fél éve, pont így. Irigylem, mert jó a vers és nem jutott eszembe. Két rohadt óra van a Nyugatiba, de régen egy volt, az ÓRA. Onnan nem látszik amásik óra. Egy diákkal mentem volna sörözni, az meg, vidéki lévén, a másik óra alatt várt, amiről én nem is tudtAM.
