Setét emberek setét gondolatok között,
Setét szobájukba a félelem költözött.
Setét a jövő, a múltról nem is beszélve,
Ezért beszélnek a jövőről is félve.
A fény is setét, a kenyér is fekete,
A pohár is legföljebb félig van tele.
Akkor is inkább csak üres,
Csak a hamut látják, sohasem a tüzet.
Az ajtón nincs zár, mégsincs ki kinyissa,
Nem tudni mi lehet setét titkuk nyitja.
Az ablakon spaletta, sosincs kitárva,
A világosság örökre ki van zárva.
