Előttünk az út, ellőttünk az élet,
Mögöttünk a múlt, néha kicsit félek.
Ez vár rám? Ennyi és nincs tovább?
Ilyen út visz engem a jelenen át?
Ebből köszönöm nem kérek,
Erre nem visz rá a lélek.
Egyenes az út de ferde az ihlet
Melytől ez az alagút keletkezett.
A XXI. század művészete,
Nekem a tököm van vele tele.
Nemtelen penész a firkálmányon,
Gondolatban sokszor lehányom.
A graffitis legényeknek
Csak annyit üzenek,
Fessétek tele a szájber teret!
231 - Nihil
2011.08.22. 19:12 neagle
4 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr403171718
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
neagle 2011.08.22. 19:12:46
Most is jó nagyot kanyarodott a versed, de ez jó volt, egyetértek, tetszett.
Ynakras 2011.08.29. 20:21:24
@neagle: Ellenben kicsit zavarosnak érzem helyenként. Mögötünk a múlt - ez vár rám valahogy nem passzol nekem. Melytől ez az alagút keletkezett, túl tág számomra, hisz nem az alagút, hanem firka keletkezett
csigakoma 2011.08.29. 20:33:26
@Ynakras: Kicsit zavaros ez igaz, viszont szerintem azzal, hogy lefestesz egy falat nem csak egy graffitit hozol csak létre hanem egy komplex dolgot. A graffitivel új értelmet nyer a fal.
ynakras 2011.08.29. 21:44:50
@vándor: Igen, pontosan így értelmeztem, nincs szavunk az összefirkált alagútra.
