Egy ütem, egy dallam,
Egy éj, és egy hajnal.
Két comb mely összeér,
Két szív, mely még remél.
Nincs más csak a csupasz vágy,
Ma éjjel nem számít hol a határ.
Csak egy kis ártatlan, tüzes légyott,
Csak egy szabály van: időben légy ott.
Erre az időre nincsenek szabályok,
Ma talán valóra válnak az álmok.
Egy kis parne, mely olykor banális,
A körítés legtöbbször teátrális.
Egy szál rózsa, melynek nincsen tövise,
Egyetlen bók melyet nem fogunk rövidre,
Egyetlen pillantás, mely megmarad örökre...
305 - Parne
2012.02.11. 15:19 neagle
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr314093954
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.