Pontok rendezetlen, kusza halmaza,
Nem titokzatos, ő a titok maga.
Vizsgáljuk folyton, mégsem értjük,
A megoldást egyre csak reméljük.
A pontok folyvást haladnak innen oda,
Nem tudják megérkeznek e valahova.
Egymásra is hatnak bár önkéntelenül,
A következmény előtt állnak értetlenül.
Teóriákat gyártunk s azon nyomban cáfolunk,
Ha egy megtetszik - mint a gitten- rágódunk.
Részesei vagyunk, tetszik vagy nem,
A mátrix mozgatója még ismeretlen.
477 - Mátrixok útja
2013.03.19. 20:50 neagle
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr455149100
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
