Csapdák között bolyongunk folyvást,
Lélekjárványok ellen nem kapunk oltást.
A veszélyt keressük, olykor tudatalatt,
Vállunkkal támasztjuk a ránk omló falat.
Már nem dobálunk lakatot a fejünk fölé,
Néha ok nélkül nézünk a hátunk mögé,
Mégis hajt valami minket nem tudni miért,
Indulnánk bárhová, akár a semmiért.
609. Veszélyeztetve
2014.01.25. 16:00 neagle
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr495781080
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
