Dabróczy Szíles-Nagy Bálint kobozát pengeti
Egy szirten állva, köpenyét a szél lengeti,
Szemével egyre csak a messzeséget kémleli.
Keresi a csatát, mit megénekelhet,
Az éppen aktuális hősies tettet.
Nagy idők, nagy tanúja, ez minden vágya,
Tinódi Lantos Sebestyén az ideálja.
Dabróczy Szíles-Nagy Bálintból e vesr hőse lett,
Nem nagy dolog, de a sorstól csak ennyi tellett.
Késő a kárpótlás, de ezt dobta a gép,
Van, kinek a Parnasszus távoli még.
939. Dabróczy Szíles-Nagy Bálint
2016.11.26. 12:50 neagle
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr9111999732
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2016.11.26. 22:57:40
"Tinódi Lantos Sebestyén az ideálja" helyett, ha valami olyasmi lenne, hogy "de nincs csata, melynek lehetne krónikása", akkor egy sajátos csavart kapna a vers.
