Rég volt már az érzés ártatlan,
Mikor egy pillantástól gombóc gyűlt a torokban.
A szó bennakad, nem csak a megszokás miatt,
A tenyér sem a szaunában izzad.
Jöhet ma is, de nem szabad engedni,
Nem lehet tőle mást, csak szenvedni.
Kerülni kell hát minden alkalmat,
Nem bolygatni egy magasabb hatalmat.
977. Gombóc
2017.02.25. 21:02 neagle
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://csigakoma.blog.hu/api/trackback/id/tr5912294131
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ynakras 2017.03.07. 21:53:15
KIcsit átírom:
Rég volt már érzés ártatlan:
Pillantástól gombóc gyűlik torokban.
Szó bennakad, nem megszokás miatt,
Tenyér sem szaunában izzad.
Jöhet ma is, de nem szabad engedni,
Nem lehet tőle mást, csak szenvedni.
Kerülni kell hát minden alkalmat,
Nem bolygatni egy magasabb hatalmat.
Rég volt már érzés ártatlan:
Pillantástól gombóc gyűlik torokban.
Szó bennakad, nem megszokás miatt,
Tenyér sem szaunában izzad.
Jöhet ma is, de nem szabad engedni,
Nem lehet tőle mást, csak szenvedni.
Kerülni kell hát minden alkalmat,
Nem bolygatni egy magasabb hatalmat.
csigakoma 2017.03.08. 10:35:21
Örökös kérdés, vita, hogy kellenek e a névelők. Többet használom, mit te, általában (szerintem) jogosan. Ebben az esetben azonban - Bármilyen nehéz is - be kell ismerjem, hogy igazad van.
Feljogosítalak, sőt megkérlek, hogy javítsd ki.
Feljogosítalak, sőt megkérlek, hogy javítsd ki.
