Mindent a maga idejében, na persze,
Mikor minek, eldönteni kinek van mersze.
Nekem pont alkalmas, szinte már késő,
Pedig nem vagyok az a korán érő.

Az még ráér ugyan, nekem mindenképp,
A mellettem állót az ideg tépi szét.
Kell hát a sorrend, mi mindent besorol,
A racionalitás, mely nem engem okol.

Egy algoritmus, mely mindennel számol,
Azzal is, ha az élet olykor rácáfol.
Ma még azonnal kell, holnap már ráérhet,
A priorizátor mindenkinél hamarabb ráébred.

A világ bajai megoldást találnak,
A program ütemezi, mik megoldásra várnak.
Amit ma megtehetsz, azt még holnap is,
De csak akkor, ha a priorizátor működik.