Csak elore sohase hátra,
Mindig ugyanazon csapásba.
Erény vagy teher, áldás vagy átok,
Az ökör sohasem vált sávot.
Miért is tenné, célja nem változik,
Egy legelo, hol friss fu illatozik.
Olykor én is szeretnék egy ilyen világot,
Hol nem kell elhagyni a vezeto sávot.
Aztán rájövök, nem lehetek ilyen marha,
A tehén is izgalmasabb, ha tarka.
A cél változik, vagy épp nincs,
Ilyenkor a következetlenség kincs.
Újratervezni, vagy csak céltalanul haladni,
Esetleg ráérosen nyugton maradni.
Mindegy, csak legyen miért, kivel,
Ha e ketto megvan nem cserélek senkivel.
