Mindig újat, ez a fő koncepció,
Erre a hétre is kell új attrakció.
Okostelefon, mely már a pulzust is méri,
Sokan megveszik, bár csak kevés, ki érti.

Az az intelligens hűtő-fűtő csodamasina,
Megvesszük, bár elődjében sem volt hiba.
A régit kidobjuk, sorsának újabb fejezete kezdődik,
Új élet születik, hol az előző végződik.

Szemét világban élünk, akár tetszik, akár nem,
Erről szól leginkább az atomkori történelem.
Hogyan tároljuk, hasznosítsuk, vagy semmisítsük meg,
A Földön, s az űrben büntetlenül még meddig kereng.

Vannak eretnek gondolatok, melyre gondolni is rossz,
Hogy csak annyi szemetet gyártsunk, mi gondot nem okoz.
Addig ne gyártsunk újat, míg az előző sorsa nem tisztázott,
Teremtsünk egy újrahasznosított, körforgásos gazdaságot.

Tulajdonképpen nem is oly rossz gondolat,
De hová rakjam a sörös dobozaimat?
Egy idő után ennyi napelemre sincs szükség,
Akkor hol rejtőzhet a segítség.

Marad a rég bevált megoldás, a kocsma,
Ott igazán környezetbarát a sör sorsa.
Csapolva, egyiket a másik után,
Így nem hal meg a bálna, sem a kormorán.